Az égetéshez, erjesztéshez hasonlóan a rothadás is átalakulási folyamat - ennek során képződik a biogáz, amely tehát nem valamiféle modern találmány, hanem egyidős a földi élettel.
Egyre népszerűbbek a megújuló energiát használó megoldások, azok között is a hőszivattyú. Mégis, a legtöbb ember keveset tud erről a sokoldalú megoldásról, amely akár sokuknak jelenthet alternatívát a jelenlegi rendszerekkel szemben vagy azok mellett.
Az olcsó energia ma már a múlté más szempontból nézve ma még a jövő zenéje. Mit tegyünk, ha mégsem akarunk sokat fizetni érte? Ebben segít Klaus Fisch könyve.
Megint egy vallomással kezdem: nem vagyok atomerőmű-párti. De nem is akarok annak tűnni. A közelmúltban egymást érik a látszólag pártatlan újságcikkek, nyilatkozatok arról, mennyire kell nekünk az új erőmű, a régi működésének meghosszabbítása - vagy mindkettő egyszerre.
Megszólalt és érvelt a miniszterelnök és - legnagyobb bánatomra - az MTA elnöke is a nukleáris energiát támogatta.
Pálinkás József az atomerőmű bővítésének lehetőségeit feszegető tavalyi konferenciát megnyitó beszédében is az atomenergia kiemelt szerepét hangsúlyozta. Sőt az országgyűlés is zöld utat adott az ügynek.
A támogatók érvei pontról pontra
Most tekintsünk el a mindenki által ismert (vagy vitatott) ellenérvektől, nézzük meg az atomerőmű mellettieket egyenként:
Ha már kész, olcsón termel energiát.
Ez alatt általában 8-10 Ft/kWh értéket értenek. Nem vagyok meggyőződve 100%-ig arról, hogy ez tényleg olcsó lenne. Egy szélturbina minimális karbantartást igényel, és szinte ingyen dolgozik. Egyébként pedig kit érdekel, mennyiért termel, ha nekem úgyis 42 forintért, vagy még többért adják. Biztos fontos, hogy az MVM vagy a szolgáltató sokat keressen?
Tiszta, CO2-mentes
A tisztaságról annyit, hogy mindennapos téma a sugárzó hulladékok elhelyezése. Ilyenkor általában csak a gránitba fúrt lyukak horribilis költségét számoljuk, de érdemes lenne az ezzel kapcsolatos széndioxid egyenértékeket kiszámolni, plusz a bányászat és a szállítás kibocsátását stb. Nyílván még így is sokkal tisztább, mint egy szénerőmű, de mégse tegyünk úgy, mintha nem lenne széndioxid emisszió!
Nincs igazi alternatíva
Az alternatíva hiánya a „szakértők” szerint abban nyilvánul meg, hogy a növekedő energiafogyasztást nem lehet szélerőművekből vagy napcellákból fedezni.
Na de miért is növekedne a fogyasztás?
Egyrészt gazdasági válság van, a termelés és a fogyasztás is csökken. Persze ez csak ideiglenes, de arra pont jó, hogy igazi megoldást keressünk. Személy szerint nekem pont az az egyik bajom az atomerőművel, hogy mértéktelen fogyasztásra sarkall. Tehát az egyik konstruktív javaslatom egy takarékosságot ösztönző és támogató program. Számtalan tapasztalat bizonyítja, hogy minimális anyagi és szellemi támogatással óriási eredmények érhetőek el. Ráadásul ennek haszna és eredménye közvetlenül a lakosságon csapódna le.
Hadd említsem meg néhány egyéb aggályomat. Egy atomerőműre alapuló energiahálózat erősen centralizált és sérülékeny. Egy esetleges üzemzavar esetén a fél ország áram nélkül maradhat. Sokkal szerencsésebbnek tartanék egy egymástól független részekből álló decentralizált hálózatot.
Nézzük az anyagiakat
A fejlesztés - legóvatosabb becslés szerint is - 4-8 milliárd euróba kerülne. Minimum 1200 milliárd forint. Kinek és honnan lenne ennyi tőkéje? A nagyvonalú Strabag-Vegyépszer számok alapján is egy Nyíregyháza-Zalaegerszeg autópályányi pénzről van szó.
Egy 1 MW teljesítményű szélerőmű ára kb. 1 millió euró. Ha nagyon le akarom egyszerűsíteni a helyzetet, azt is mondhatnám, hogy szélerőműből féláron megvalósítható a kívánt kapacitás. De a konkrét alternatívánál maradva ezeket egyenként is lehetne építeni – ezáltal egyszerre ezerszer kevesebb tőkét lekötve, és valószínűleg más szempontból is hasznos lenne az apró lépésekben történő fejlesztés.
De be lehetne vetni a fotóvoltaikus technikát - magyarul napelemeket - is mikrószinten (háztartások, irodák). Tudom, nagyon drága, sose térül meg, de környezetbarát, ráadásul van hazai gyártó. Tudomásom szerint hazai atomerőmű-gyártó nincs, így ott a recept a következő lenne: Magyarország felvesz a nyugat-európai bankkonzorciumtól hitelt, hogy az orosz vagy francia vállalkozónak fizessen. Mindenki nyer, Magyarország fizet. Vagy itt egy másik verzió: a francia vagy orosz vállalkozó megépíti az erőművet saját tőkéből és állami segítséggel, azaz: a magyar állam is és a lakosság is fizet. Szerintem ez sehogy se jó.
Az írásomat olvasva biztos sokan gondolják, hogy csak dobálódzok a fogalmakkal és a számokkal.. Nem vagyok energetikai szakember, soha nem építettem még erőművet vagy nagyfeszültségű hálózatot. Ennél viszont sokkal ijesztőbb, hogy a döntéshozók és az őket segítő „szakembergárda” legalább ennyire tájékozatlan.
Rendszeresen összekeverik a napkollektort a napcellákkal (fotóvoltaikus táblákkal). Elavult műszaki adatokból és árakból dolgoznak. A talajhős hőszivattyút nem tudják megkülönböztetni a közvetlen termálvizes hőhasznosítástól. Tényleg a legjobb kezekben van a döntés?
A dilemma
Az alapkérdés már egy ideje ugyanaz: megújuló energiaforrások, vagy fosszilis energiahordozók. Legyen jövőnk, vagy kényelmesen boruljunk a rövid távú hasznot kereső lobbi karjaiba.
A parasztvakítás népbutítás már jó ideje folyik, de néhány hete-hónapja különösen felélénkült.
A legfrissebb hír a témában: a Magyar Villamos Művek Zrt. igazgatósága elfogadta az atomerőmű-bővítés gyakorlati előkészítésére vonatkozó koncepciót; döntött a létesítést megindító projekttársaság létrehozásáról. Bajnai Gordon miniszterelnök nemzeti, stratégiai ügynek nevezte a paksi atomerőmű bővítését.
A legtöbb ma kapható napelemre a gyártók 25 év élettartamot garantálnak. Az eredeti csúcsteljesítmény 90%-ka legalább 10 évig, 80%-ka legalább 25 évig.
Zalán812010.04.10 08:53
Hagyjuk már szegény madarakat. Ez mennyire bárgyú lobbi duma, annyi köze van zöldekenek ehez a véleményhez, hogy semmi. A magasfeszültségű távvezetékektől nem féltjük őket? De úgy általában is kérdem minden \"hagyományos\" erőmű rajongótól : számolnak a ezernyi tartóoszlop árával CO2 gyenértékével, \"megtérülésével\", ocsmányságával stb. Persze, hogy nem.
Miki2010.04.08 22:31
Mi az a TVG?
ZE2010.04.08 14:46
A dánok hogy is állnak a széllel a tengerparton? Meg hogy is állnak a nálunk előszeretettel hangoztatott sötétzöldséggel, miszerint rettenetesen zavarja a vonuló madarakat?
Az egyedi napcellákra meg ne építsünk már hosszú távú energiaellátási koncepciót - el kéne azon gondolkodni, hogy 10-15-20 éven belül mekkora erőművi kapacitást kell kiváltani, a meglévők gazdaságos üzemvitelű élettartamának a lejártával? Ezek jelentős részben alaperőművek, amit ad-hoc források bevonásával nem lehet biztonságosan (sőt, sehogyan sem) kiváltani - nem mindegy, hogy TGV vagy TVG, bár mindkettő sínen megy :-P
Dzsordzsó2010.04.08 08:23
Kedves ZE!
Azért a 30-40 év \"bő tizede\", ami ugye mondjuk max 5-6 év lenne az egy erős csúsztatás, ha finom akarok lenni. A napcellák ennél jóval tovább \"élnek\".
Olaf2010.04.07 20:53
A hüje Dánok! Építik észnélkül a szélerőműveket. Ha előtte megkérdezték volna ZE-t.?!
\"...Tetszik vagy sem, a szél- és napenergia csak akkor lesz érteles alternatíva, ha az energia tárolását meg tudjuk olcsón és nagy sűrűséggel oldani - jelenleg erre a víz helyzeti energiáját kihasználó megoldások adnak lehetőséget...\"
Ott nem nagyon vannak hegyek.
Most mi lesz velük? éghet villany mindíg ha fúj a szél?
vfk.hu2010.04.07 12:36
Kedves ZE!
Csúnyán elbeszélünk egymás mellett. Ezt írtam :”… De be lehetne vetni a fotóvoltaikus technikát - magyarul napelemeket - is mikrószinten (háztartások, irodák). Tudom, nagyon drága, sose térül meg, de környezetbarát, ráadásul van hazai gyártó…”
Mégegyszer kiemelem a lényeget : MIKROSZINTEN azaz csak \"kicsiben\". Erről ennyit és én részemről lezártam a dolgot. Szerinted a napcellák 3-4 évig működnek? Nem várom el senkitől, hogy Ausztriában vagy Németországban nézegessen 20-25 éves működő napelemeket, de az M1-esen a 22km kőnél vagy egy MOL kút, ahol 7 éve gyönyörűen termelik az áramot. A decentralizált hálózathoz nem kell gerinchálózat. Ezért hívják decentralizált hálózatnak. Ezt nem én találtam ki. A MAVIR-nál (leánykori nevén OVIT) elérhető további információ ha érdekel. A szélerőműveket nem kötik rá a 400 kV-os hálózatra (máris nyertünk egy transzformálási veszteséget!). A zalai napsütés vagy szél nem fogja vígasztalni a szabolcsi embereket. Ők majd használnak más alternatívát akár legyen az atomenergia.
p822010.04.07 11:45
Az 5.000.000m2 az nem olyan sok. A magyarországi épületek tetőfelületének kevesebb mint 1%-ka. Nekünk van a kertben egy napelemes lámpa amit 5 éve vettünk az OBI-ban. Még működik, pedig nem valami profi termék. Na az aztán kap hideget meleget.
p822010.04.07 11:19
Az atomerőmű viszont tipikus olyan építkezés, ami az üzemi lopás melegágya. Lásd autópálya, metró stb.
ZE2010.04.07 10:41
Az atomerőmű 30-40 vagy több évig termel, GW-os nagyságrendű teljesítménnyel. Egy napcella mondjuk ennek a bő tizedét tudja időben, teljesítményben meg... 1négyzetméter napcella 160-200W-ot tud. Optimista becsléssel is több, mint ötmillió négyzetméternyi(!) napcella kell 1GW-hoz. Ja, és a zsebkalkulátorok időjárástól védett, a berendezés tized mW-os teljesítményét kiszolgáló 4-5 négyzetcentiméternyi napcelláját ne keverjük ide: 12-13 nagyságrend a különbség...
A decentralizálás jó dolog, pontosabban annak látszik. A gond ott van vele, hogy ugyanúgy kell hozzá egy gerinchálózat (mi van, ha pl. szabolcsban esik a csendes eső, és szél sem rezzen közben? Akkor bizony pölö. zalából, ahol hét ágra süt a nap, és fúj a szél kell energiát továbbítani a keleti végekre. Tetszik vagy sem, a szél- és napenergia csak akkor lesz érteles alternatíva, ha az energia tárolását meg tudjuk olcsón és nagy sűrűséggel oldani - jelenleg erre a víz helyzeti energiáját kihasználó megoldások adnak lehetőséget - az elektrokémiai alapon működő megoldások jelenleg még erősen felejthetők ebből a szempontból - teljesen más nagyságrendben működik az egyik és a másik.
Alaperőműként a kis teljesítményű, ad-hoc működő forrásokból összerakott hálót nem tartok -még- használható megoldásnak. Egyszerűen a jelenlegi hálózat bonyolultsága, működésének az irányítása/szabályozása is igen jelentős erőforrásokat igényel - ha ezt megtoldjuk néhány ezer forrással (a mostani néhányszor tizet), akkor ennek a hatása a rendszerirányításban hatványozottan fog jelentkezni.
Az persze lehet megoldás, hogy izoláltan, illetve alternatív forrásként használja a fogyasztó a nap- illetve a szél energiáját, de alaperőművi kapacitás ezek mellé is kell, hiszen a fogyasztónak akkor is kell energia, ha a saját forrás nem működik.
vfk.hu2010.04.07 10:13
Sziasztok!
Bocsánat, lehet, hogy félreérthető voltam. Nem azt akartam sugallni, hogy a teljes magyarországi elektromos energia szükséglet kiváltható szélenergiával. Mindössze arra szeretném felhívni a figyelmet, hogy létezik alternatíva és nem drágább.
Nemcsak a szél, a biogáz pl. egyáltalán nincs kihasználva. Ami a napenergiát illeti, a hazai kihasználtság siralmas. A napkollektorok elterjedése pl. Ausztriával összehasonlítva kevesebb mint 10%. A napcellák valóban nem túl jó hatásfokúak, de működnek és hosszú élettartamúak, gondoljatok a ma is működő de a 80-as években gyártott napelemes számológépekre vagy a német autópályák mentén található segélyhívó állomásokra.
Különösen otromba kritika a gyártás során keletkező károsanyagot az atomerőművel összehasonlítva a napcelláknak felróni.
Ami a kapacitástényezőt illeti és a kiegyenlítettséget, ne gondolja senki, hogy ilyen probléma a „nagy erőműveknél” nincsen. Egy atom vagy hőerőmű kb. lineárisan termel, eközben a fogyasztás messze nem lineáris. A különbséget több féle módon lehet kiegyenlíteni. Az egyiket a szivattyús tározót még az atomerőműnél is rosszabb megoldásnak tartom. A lényeg a decentralizáció. Különböző ma is működő csúcskizárásos tarifákkal (pl.:éjszakai áram) szépen szét lehet teríteni a teljesítményt. Ehez itt a webáruházunkban is kínálunk termékeket (pl.: hőtárolós kályhák). Ami az árak abszurditását illeti azt egyszer egy külön cikkben majd kifejtem, de egyébként nem sok összefüggés van (sajnos) az előállítása és a fogyasztói ára között. (lásd Kapolyi féle trükkök)
Bocs ha hosszú voltam.
ZE2010.04.06 23:45
A napelem, mint környezetbarát technológia... Khm. Ha már készen van, akkor igen. Arra a pár évre, ameddig értelmes hatásfokkal termel. Utána csere, aztán lehet újrahasznosítani, mint veszélyes hulladékot.
Gera2010.04.06 21:12
A szélerőmű kb a névleges teljesítményének a 20%át tudja leadni egy évre számítva (kapacitástényező, vagy hogy híjják), és az az 1 millió euro is inkább 1,5 így ki is jönne szélerőműből úgy háromszoros költséggel. Nem számítva persze a kb 8-10ezer megawattnyi szélerőmű beépítéséhez szükséges 1-2 GW-nyi gázerőmű, szivattyús tározó, stb pár milliárd euros költségeit.
Az külön röhej, hogy szerinted nincs összefüggés az energia előállítási költsége és a kisker ára között.
Napelemes erőmű mint alternatíva? Végülis tán működik annyi az egész világon, mint a mi egyetlen atomerőművünk. Mellesleg ami sosem térül meg, az nem környezetbarát. Legfeljebb nem ott keletkezik a szennyezés, ahol felhasználják.
Visszatérő vásárlóink sokat dicsérik azokat a termékeinket amelyek valamilyen nehéz vagy különleges helyzetben is lehetővé teszik a szakszerű víz és fűtés szerelést. bővebben
Fűtésszerelők gyakran találkoznak azzal a problémával, hogy egy fűtőtestet javítani vagy cserélni kéne, de nem akarják emiatt az egész fűtési rendszert leüríteni. bővebben
A Mostra Convegno Expocomfort (MCE) az épületgépészeti szektor egyik legjelentősebb eseménye. Mert előrevetíti a piaci trendeket. Mert lehetőséget biztosít a keresleti és a kínálati oldal találkozására.
Csapteleptől a hőszivattyúig szinte minden volt Pécsett, de a legnagyobb sláger egyértelműen a hővisszanyerő szellőztetés volt. Legalább 7-8 gyártó készülékét lehetett élőben megtekinteni. Voltak családi házhoz méretezett készülékek (Helios, Stiebel) de volt gyártó aki több ezer m3/h kapacitású szörnyeteget is betolt a csarnokba.
A közeljövőben több fontos szakmai eseményt is rendeznek Magyarországon és világszerte, ezúttal két hazai rendezvényre szeretnénk felhívni a figyelmet.
Március 10-én megnyílt a jubíleumi ISH kiállítás Frankfurtban, Németországban. Az első két napon legalább annyi látogató volt, mint két évvel ezelőt a vásár teljes ideje alatt. Utolsó fellángolás vagy ez már a kilábalás első jele? Helyszíni beszámoló.
A Pécsi Tudományegyetem Pollack Mihály Műszaki Kara 2009. február 26-27-én ismét a pécsi Expo Centerben rendezi meg a Pollack Expo-t. A részletes programot és a kiállítók listáját itt találja.
2008. március 11-15. között tartották a 36. Mostra Convegno Expocomfort nevű épületgépészeti szakvásárt és kiállítást Milánóban. A rangos nemzetközi esemény komoly múlttal rendelkezik és a frankfurti ISH után a második számú európai szakvásárnak tartják a fűtés- és szaniter-technika témában.
Megnyílt a világ egyik legnagyobb építőipari vására a dubai-i BIG 5. Az arab világ olajmilliárdjaiból keletkező gigantikus építőipari fejlődés létrehozta a saját fórumát, amelyen 67 ország 2000 kiállítója várja a mintegy 40 ezer vásárlót.
