A gáz és annak ára -amint az már sokszor kiderült- rendkívül érzékeny téma, úgy tűnik választási kampányok idején ki-fe-je-zet-ten. De akár lassan, akár gyorsan mondjuk, érdemes néhány friss hírt megnézni és elgondolkodni rajtuk. Az okokon, az okozatokon - és az összefüggéseken.
Egyes számú hír: emelkedett a gáz ára. Április elsejétől nőttek a gázárak. Szolgáltatónként eltérő (9,7 és 12,2% közötti) mértékben emelkedtek az árak. A FŐGÁZ-nál 125, az EON-nál 125,5, a GDF SUEZ-nél 127, a TIGÁZ-nál pedig 131 Ft egy köbméter gáz bruttó ára.
A pártok egymásra mutogatnak.
Kettes számú hír: még mindig titkos a gáztároló-ügy. A Fővárosi Bíróság elhalasztotta a stratégiai gáztároló szerződéseinek nyilvánosságával kapcsolatos per tárgyalását, amelyben az Energia Klub a felperes, a Mol, a Magyar Szénhidrogén Készletező Szövetség és az MMBF Földgáztároló Zrt pedig az alperesek.
A TASZ által képviselt Energia Klub többek közt azt szeretné megtudni, hogy kinek mennyi pénzébe fog kerülni az elképesztő méretű szőregi beruházás.
A tároló költségei (létrehozás, fenntartás stb. – egyes források szerint – összesen közel 500 milliárd forintos tétel a következő 30 évre) belekerültek a gáz magyarországi árába.
A tároló létrehozása az összes parlamenti párt jóváhagyásával történt.
Felmerül a kérdés: ha a parlamenti pártok a kampányidőszakban a szájukra vették a fogyasztás visszaszorítását, a környezetbarát energia kérdését, vajon miért támogatnak egy ilyen beruházást? És ha egyszer kimondott szándék a megújuló energiaforrások támogatása, hogy lehet, hogy a Zöld Beruházási Rendszer keretében indított – egyébként nagyon ígéretes elemeket is tartalmazó – Klímabarát Otthon programra a gigantikus gázberuházásra szánt összegnek csak a töredékét fordítják? Az említett program indításáról szóló sajtóközleményben a következő állítás olvasható: „A megtakarított kibocsátási kvótákból befolyt teljes bevétel elköltésére csak átlátható és hatékony módon kerülhet sor, kizárólag klímavédelmet – a klímaváltozást okozó, légköri üvegházhatású szén-dioxid kibocsátások csökkentését – is szolgáló célokra, a Zöld Beruházási Rendszer keretében (...) Eddig összesen 28,2 milliárd forint bevétel folyt be az összesen 8,6 millió kiotói kibocsátási egység értékesítéséből, amely az állami költségvetés elkülönített során van nyilvántartva – tette hozzá.”
És ha már „a kvótákból befolyt teljes bevétel elköltésének” „átlátható módja” szóba került, még egy kapcsolódó hírt célszerű idézni: (az index.hu március 17-i „vezércikkéből”): „Beigazolódtak azok a félelmek, melyek szerint egy pont után követhetetlenné válik annak a 2 millió tonna szén-dioxid-kvótának az útja, melyek eladását a múlt héten jelentette be Magyarország. A morális határokat feszegető magyar biznisz miatt szerdán leállították a zöld kreditek azonnali kereskedését.”
2010. április 12.
|